Megyénk legészakibb pontján, Nyíregyházától 70 kilométer távolságra, az ukrán határ mentén, s a szlovák határhoz is közel fekszik. Mindkét szomszédos országtól a Tisza választja el, amely északról határolva a várost itt kanyarodik hirtelen déli irányba.

Történelem

Hosszú évszázadokon át a környék közepes nagyságú falvai között jegyezték. A lakosság többsége mezőgazdasági termelésből és állattenyésztésből élt, kézműipara szinte nem is volt.
Záhony históriája - bár a település nevét egy oklevél először 1324-ben említi - igazából az 1800-as években kezdett íródni, de a nagyléptékű fejlődésre az 1950-es évekig kellett várni. Ez nem véletlen, ugyanis az eredetileg Ung megyéhez tartozó aprócska falut a trianoni békeszerződés után, 1922-ben csatolták véglegesen Szabolcs megyéhez. Záhony fejlődésének gyökerei a nagy ívű vasútfejlesztések idejéig nyúlnak vissza.
A település a II. világháború után ismét határállomás lett. Az I. világháború után Csehszlovákiának ítélt Kárpátalját 1945-ben a Szovjetunió bekebelezte, s az addig ott lévő normál nyomtávolságú vasútvonalakat a szovjet vasút saját fazonjához igazította. Ám mindez azt is jelentette, hogy az áru kényszerű, de szükséges átrakásához megfelelő helyet kellett találni. Záhony életében a „nagy ugrást” az jelentette, amikor 1945-ben ismételten határállomás lett belőle. Záhonyban az első széles nyomtávú vonalat 1946-ban építették, s közben az állomást is fokozatosan bővítették. Az átrakó-pályaudvar, s a szállítási áruvolumen fokozatos növekedésével párhuzamosan egyéb látványos beruházások is megvalósultak.

Építészeti-kulturális emlékek

Záhony régi utcái az egykori városközpontot jelentő 1817-ben felszentelt, copf stílusban megépített református templomtól - a város egyetlen műemlék jellegű épületétől - indultak sugarasan. Az egyik hajdani földesúri família, a 1437-es esztendei birtokbecsűje szerint Záhonyban már akkoriban állt egy kápolna, jóllehet még fából felépítve.
A reformátusok templomát 1890-ben állították helyre, s a folyamatos karbantartásnak és állagmegóvásnak köszönhetően ma is múltidézésre alkalmas ékessége a városnak. Néhány évvel ezelőtt görög-, valamint római katolikus templomot is emeltek, ám ezek már modern korunk stílusjegyeit viselik magukon. Csakúgy, mint az egész település, hiszen a múltból – a Tájházat kivéve – szinte lakóépület sem maradt.

Szociológiai jellemzők, infrastruktúra, gazdaság

Záhony gazdaságát a vasút és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások határozzák meg. Ebből is következik, hogy nagyobb mérvű ipartelepítés Záhonyban nem következett be. Záhony volt az első magyar város, amelynek címerébe a vasutat jelképező motívum került. A vasút mellett a többször bővített, s 2002-ben az Európai Unió normái szerint átépített közúti határátkelőhely forgalmáról sem szabad megfeledkezni. Már csak azért sem, mert az átkelőhely a 4-es számú főút menti kiemelt és nagy forgalmú határállomás. Az is tény immár, hogy az M3-as autópálya egyik gyorsforgalmi ága Vásárosnaménytól Záhony felé vezet majd.
A település vezető települése a Felső-Szabolcsi Kistérségi Fejlesztési Társulásnak, amelynek égisze alatt több kisrégiós beruházás valósult meg. Ezek közül is kiemelkedik a 270 millió forintos beruházásként néhány éve elkészült térségi hulladéklerakó, valamint a több mint 250 millió forintba kerülő szennyvíztelep-bővítés és rekonstrukció. Az övezet fejlesztésének motorja a volt vonatkísérő-laktanya gyökeres átalakítása és modernizálása nyomán létrejött logisztikai központ. A centrum nemcsak a kereskedelmet és a szállítás fejlesztését szolgálja, hanem új munkahelyek létrejöttét is segítheti. Az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően két új egészségügyi intézménnyel gazdagodott a város: az orvosi ügyelet, valamint a mentőállomás épületével.

Záhony Város Önkormányzata elérhetőségek:

Cím:    4625 Záhony, Ady E. út 35.
Tel:    45/525-528
E-mail:    Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Web:    www.zahony.hu