Komoró

Szalagtelkes község a Tisza mellett. A település legfőbb szerkezetformálói az utak és a vasút. A települést több részre osztja a 4. számú fő közlekedési út, a Záhony-Nyíregyháza vasút és a 4145. számú úgynevezett „régi négyes” közút.

Komoró rövid története

A település neve 1308-ban fordul elő a Zichy család okmánytárában, Villa Komoro néven, majd ugyanez a forrás 1327-ben említi nevét Poss Komorou- néven.
A XII. század végén Komorói Roland terrája / lakatlan föld /. 1311-ben a Csicseri család tagjai a települést lerombolták, lakóit elhurcolták. A Csicseri és Komorói család a későbbi évtizedekben is sokszor percben és viszálykodásban álltak egymással. 1358-ban I. Lajos király Komorói Jánosnak engedélyt adott, hogy szabad embereket a birtokára költöztessen.
A XIV. század második felében a Csicseri család két ága, a XVI. században az Orosz és az Ormos és a VAY családok birtokában volt a település, de a XVIII. században még újabb tulajdonosok is találhatóak. 1711-ben Krucsay János felesége komorói birtokára lengyel jobbágyokat telepített. A jobbágyfelszabadulás idején 579 lakója és 13 földesura volt.
Komoró határába olvadt be a XIII. század vége óta meglévő birtok – eleinte még terra Bodonföldje, később a Bodon. Nagy valószínűséggel első birtokosáról kapta nevét. 1330-ban már Kisbodon és Nagybodon részekből álló település, 1336-ban már temploma is volt, mely Szent Mihály védnöksége alatt állt. Mindvégig Csicseri birtok volt. A XIV-XVI. században fokozatosan elnéptelenedett, 1767-ben már a komorói határ egy dűlője volt.
A tiszai töltés megépítése (1857) előtt határainak csak a keleti része volt száraz. A területet árvíz sújtotta évente több alkalommal is. A két régi utca alkotta részt Ófalunak nevezik.
Az Újfalu a múlt század végén épült be. Szláv eredetű helynév, jelentése szúnyogi, szúnyogos.

Építészeti-kulturális emlékek

Református templomát 1744-ben említik először, mint a helvét felekezet fatemplomát. Az 1809. évi leltár szerint már kőtemploma volt, melynek építési ideje az 1784-1809 közötti időre tehető. Egyhajós, sokszögzáródású, homlokzati tornyos, talán középkori eredetű klasszicista épület. A római katolikus templom 1996-97-ben épült közadakozásból Szováti Tamás plébános úr kezdeményezésére.

Szocilógiai jellemzők, infrastruktúra, gazdaság

Komoró lakosság száma : 1440 fő, az utóbbi időben csökkenő tendenciát mutat.
A településen 2002-ben átadott új iskola épületével 8 tantermes, tornatermes, 300 adagos konyhával biztosított  a 122 tanuló oktatása, sportolása, étkeztetése. A 75 férőhelyes óvodában 2 csoportban 50 gyermek gondozását látják el. Az olvasni vágyókat könyvtár várja 7900 nyomtatott dokumentummal. A háziorvosi ellátás megoldott.
A labdarúgást szerető fiatalok számára a sportolási lehetőség biztosított. A település büszkesége Jászai Béláné által 1981-ben megalakított Komorói Asszonykórus és aki azóta is szakmai vezetője az együttesnek. Teljesen amatőr módon, de magas szakmai színvonalon működik, amit számtalan elismerés, díj is bizonyít.
 A településen az infrastruktúra jelentősen fejlődött. Kiépített : gáz, víz, telefonhálózat és minden utcája szilárd burkolattal ellátott.
Jelenleg a szennyvízberuházás előkészítő munkálatai folynak az EU-s támogatással megvalósuló beruházáshoz.
Az utóbbi időben az itt élők életminősége sokat javult,  melyhez a lakosság tevőlegesen is hozzájárult. A Tisza folyó közelsége, mint természeti adottság lehetőséget biztosít  a pihenésre, szórakozásra, vízi sportot kedvelők számára.

Komoró Község Önkormányzata elérhetőségek:

Cím:    4622 Komoró, Ady E. út 4.
Tel:    45/449-001, Fax: 45/549-002
E-mail:    Ez az e-mail cím védett a spamkeresőktől, engedélyezni kell a Javascript használatát a megtekintéshez.
Web:    www.komoro.hu