Felső-Szabolcsi Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület

A gazdag történelmi múlttal rendelkező város határában 1893-ban honfoglalás kori leleteket találtak. Elnevezése személynévi eredetű, a Mánd személynév kicsinyített képzővel megtoldott alakja. A település viszonylag későn, 1382-ben tűnik fel a történeti forrásokban Mandok alakban, mint a Toma nemzetségbeli Losoncziak birtoka.
Az 1560 utáni években a község új birtokosokat kap a gácsi Forgáchok személyében, kiknek szerepe, tevékenysége átnyúlik a XX. század első felébe. A török megszállás idején e terület kiesik a pusztítás köréből, így viszonylag békésebb élete volt a település népének. Ebben és az ezt megelőző időszakban a lakosság főleg mezőgazdasággal foglalkozott, de itt is hamar megjelenik az iparosság. Erre utal, hogy 1595-ben I. Rudolf magyar király vásártartási rangot ad Mándoknak, és szabadalomlevelet néhány lakosnak.
Fontos mérföldkő volt Mándok történetében, amikor 1720-ban mezővárosi rangot kapott, s a lakosok polgárjogot nyertek. Ez az ipar és kereskedelem fellendüléséhez vezetett, s mintegy folytatása volt a vásártartási jog révén megindult fejlődési tendenciának. Mindezeket megerősíti az, hogy a Forgáchok Mándokot tették meg uradalmuk központjává, ennek egyik látható jele az 1750-ben épített kastély.
1876-ban a közigazgatás megszervezésével Mándok a tiszai járás székhelye lett. Ez is elősegítette, hogy a község ipari centrummá alakult. A korszerű Erzsébet-gőzmalom, a szeszgyár, a fűrésztelep az áramfejlesztővel együtt mind-mind bizonyítják, hogy a kapitalista gazdálkodás Mándokon jelentős teret nyert, és ezzel egyidejűleg megindult a polgárosodás is.
1949. január 1-jétől a tiszai járás megszűnt. A járási rang elvesztésével a település fejlődésében bizonyos megtorpanás volt tapasztalható. Az 1960-as évektől viszont új fejlődési periódus következett be. Ebben az időszakban gimnázium létesült és tüdőgondozó kórház működött itt. Megalakultak a termelőszövetkezetek. Új iskola épült, a Forgách-kastélyban gimnázium működött.
1971-ben a község nagyközségi rangot kapott, közös tanács alakult Mándok, Benk, Eperjeske és Tiszamogyorós települések tanácsaiból. Ezt követően ismét megtorpant a fejlődés a nagyközségben. Záhony fejlesztése, várossá nyilvánítása Mándok rovására történt. Áthelyezték a gimnáziumot, a Záhony és Vidéke ÁFÉSZ központját. Záhonyba kerültek a különböző szolgáltatók - a vízműhálózat, a gázszolgáltató központjai. Kisvárdára került a takarékszövetkezet központja.
Mándok azóta egy dinamikusan fejlődő, a polgárainak kisvárosi szintű életminőséget és közszolgáltatásokat biztosító település, amely a folyamatos fejlődésével és szépülésével méltán nyerte el 2007. július 1-jétől a városi rangot.

Építészeti-kulturális emlékek

Görög katolikus temploma – mely e műfajban egyedüli épület az országban – eredetileg a község Bukóc nevű dombja szélén állt. Lebontották és átszállították a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumba. A Szent Miklós tiszteletére épített templom építési ideje vitatott, 1550 vagy 1640 körüli. A XVIII. század folyamán a Forgách család felvidéki, zempléni birtokairól görög katolikusokat telepítettek ide. A parókia két szobából állt, 1772-ben épült fából. Iskola is volt a Forgách grófok telkén.
A római katolikus templom 1821-ben épült, addig a híveknek csak a kastélyban volt kápolnájuk. Az épület egyhajós, homlokzati tornyos, késő barokk épület, klasszicista előcsarnokkal, szintén műemléki védettségű.
A református templom 1828-ban épült, homlokzati tornyos, haránt csehsüveg-boltozattal fedett, egyszerű, késő barokk műemléki védettségű épület. A kastély „U” alaprajzú földszintes, késő barokk épület, emeletes középrizalittal és manzárdtetővel. A főhomlokzat 4+3+4 tengelyes, középrizalitját ion fapillérek tagolják és háromszögű oromzat zárja le. A kerti homlokzat 5+3+5 tengelyes, középen az utcai oldallal szinte teljesen azonos rizalittal, a háromszögű oromzatban a Forgách-címerrel. A kastélyban jelentős műgyűjtemény volt, melynek sorsa ismeretlen. Egykor gyönyörű volt a kastély parkja is.

Szociológiai jellemzők, infrastruktúra, gazdaság

Mándok lakossága 4552 fő. A városban van 200 férőhelyes óvoda, 600 férőhelyes iskola, amelyhez egy jól felszerelt tornaterem is tartozik. A művelődési ház szolgáltatásain túl 250 férőhelyes filmszínház és 22 ezer kötetes önkormányzati könyvtár áll a lakosság rendelkezésére. A településen működik egy 90 férőhelyes tartós bentlakásos idősek otthona is.
A kilencvenes években felgyorsult infrastrukturális fejlesztésekkel a település a környező kisebb falvakra is hatással volt, szinte kistérségi alközponttá vált.

Mándok Város Önkormányzata elérhetőségek: