Tiszaszentmárton

A Beregi-síkságon, Nyíregyházától mintegy 77 km távolságra a Tisza partján található település. A folyó egyben az ukrán határt is jelenti.
A 4-es főútról Záhonynál leágazó alsórendű úton közelíthető meg, a legközelebbi vasútállomás Záhonyban van.

Történelem

A település neve a százdi apátság alapítólevelében 1067-ben tűnik fel először. Nevét templomának védőszentjéről kapta. Szent Márton tiszteletére emelt kápolna állott itt, melynek alapköveire épült ez a templom a település középpontjában álló homokdombra, mely egykor temetkezési helyül is szolgált. Az 1300-as évektől a környék birtokosai a Tomaj nemzetség Losonczi ága, akik a XIII. században tűntek fel és a XV. században emelkednek fel. Ezidőtájt  városi rangja volt a településnek.
A templomot a temesvári várkapitány, Losonczi István építtette a XV. század második felében. A Losonczi uradalom központja volt a település, melyhez kastély is tartozott.  A kastély úrnője Losonczi Anna, múzsanevén Júlia, akihez a kor irodalmának nagy költője, Balassi Bálint írta legszebb szerelmes verseit. A birtok házasság révén jutott a Forgách család kezére, akik a XVI-XVII. században nem lakták. A kastély elpusztult, ezt követően pedig Mándok lett az uradalom középpontja.

Építészeti-kulturális emlékek

A templom hatalmas méretű hajóját egykor sík mennyezet, a szentélyt pedig gótikus boltozat fedte. Ez a látványos méretű templom magyarázatot ad arra, mekkora anyagi erővel bírt a Szent Mártoni uradalom egykor. Katolikus forrás szerint a reformátusok 1748 után újjáépítették a templomot. Az 1800-as évek elején a hajó déli falát kibontják, toldalékként karzatot építenek, amely elé tornyot emelnek a régi fa torony helyébe.
Két harangja van, a 420 kg-os harangját az Ukrajnában lévő Kisgejőcön öntötték 1909-ben, a 200 kg-osat 1923-ban Budapesten. Ekkor helyezik el a gótikus halhólyagos, csúcsíves ablakokat. A hajót és a szentélyt magas diadalív választja el egymástól. Mindkettőben egyszerű sík deszkamennyezet van, melyen a hajó középső részében stilizált napkorongot és feliratot látunk. A déli oldalon ennél egyszerűbb fülke /pasztofórium/ készült a liturgikus edények részére. A padok és az úr asztala 1880-ban készült, a szószékkorona csúcsain fiait tápláló pelikán áll. A templom padozata alatt kripta van. Feltárása részben történt meg, így még nem tudjuk, kiknek is szolgált temetkezési helyül. Az 1900-as években Jósa András végzett itt kutatásokat, feldúlt sírokról tudósít bennünket. Az orgona 1929-ben adományból készült.
A népi hagyomány történetként őrzi a templomhoz kötődően, hogy a templom alatt alagút vezetett a Tiszán át Munkács várába. Ezt azzal is megerősítették, hogy építkezés közben gyakran omlott be a föld a mondott irányban és téglák kerültek elő a földből.  Tény, hogy a kripta lejáratát befalazták, a földomlások pedig a régi uradalmi épületek helyei, pincéi lehettek.  A hajdani kastély helye – mely vizesárokkal felvonóhíddal volt ellátva – már nem látható, a földterület azonban 1964-ben régészeti szempontból védetté lett nyilvánítva. Feltárása nem történt meg.

Szociológiai jellemzők, infrastruktúra, gazdaság

A lakosság 1280 fő. Az önkormányzat óvodát, általános iskolát, egészségügyi ellátást működtet és tart fenn.  Polgármesteri Hivatal 1991-től működik a településen. A közművelődés színtere az általános iskola. Könyvtár  és teleház is működik. A távolsági közlekedést autóbuszjárat biztosítja. 31 egyéni vállalkozó van a településen, többen próbálnak megélni a mezőgazdaságból, más munkalehetőség nincs a településen. Van ugyan egy konzervgyár, ám évek óta nem működik. A pihenni vágyókat a település zöldövezeti központjában található horgásztó várja.

Tiszaszentmárton Község Önkormányzata elérhetőségek:

Cím:    4628 Tiszaszentmárton, Damjanich út 30.
Tel:    45/433-110
E-mail: Ez az e-mail cím védett a spamkeresőktől, engedélyezni kell a Javascript használatát a megtekintéshez.