Fényeslitke – A napokban tett látogatást térségünk kormánypárti országgyűlési képviselője a Felső Szabolcsi Leader Közhasznú Egyesület munkaszervezeténél Fényeslitkén, ahol nem csak szakmai tapasztalatait osztotta meg a dolgozókkal, hanem tárgyaltak az aktuális és a jövőbeni teendők elvégzéséről is. Dr. Szép Béla a munkaszervezet dolgozóival Balról jobbra: Kun László, Bodnár János, Szikora Ágnes Interjú Dr. Szép Bélával, térségünk országgyűlési képviselőjével
- Méltán lett – e Fényeslitke a központja a Felső – Szabolcsi – Leader egyesületnek?
Fényeslitke nem véletlenül válhatott a Felső-Szabolcsi Leader Egyesület
székhelyévé, hiszen csak végig kell menni e nagyhagyományú település
utcáin és láthatjuk, hogy a lehetőségeket jól kihasználó, környezetével
szemben igényes lakosok lakják, kezdeményező vezetők irányítják. Ha
ugyanezzel a szorgalommal és színvonallal szervezik a térségi érdekeket
is, úgy biztosan rövid időn belül látványos eredmények fogják igazolni
az eddigi döntések megalapozottságát.
- Bizalommal fordulhatnak-e tanácsért, szakmai segítségért az emberek a munkaszervezethez?
A munkaszervezet a térségi együttműködések területén már tapasztalatot
szerzett szakemberekből áll, akik ugyan a vidékfejlesztési lehetőségek
tekintetében első alkalommal járhatnak el, de tudásuk és
segítőkészségük az érdeklődők rendelkezésre áll. Eddigi jó tájékoztató
munkájukat bizonyítja az a sok jó pályázat, melyek az eredeti
várakozások számát és értékét jelentősen meghaladva kerültek
benyújtásra az év eleji első határidőig.
- Képviselő Úr milyen kapcsolatban áll a dolgozókkal, hogy segíti a munkájukat?
Az egyesület és a munkaszervezet vezetőivel, munkatársaival régi a
személyes és szakmai kapcsolatom, a bizalom kölcsönösen jellemzi
együttműködésünket.
- Az Új Magyarország Vidékfejlesztési programnak köszönhetően hogyan fejlődhet a kistérség?
A vidékfejlesztési támogatáscsomag hiánypótló jellegű, olyan
területeken és olyan szervezeteknek, vállalkozásoknak nyújthat
segítséget, olyan dolgokban teheti otthonosabbá, élhetőbbé
környezetünket, amelyre más forrásokból nem lehetne támogatást
szerezni. De talán a legfontosabb, hogy valódi közösségként egy
asztalhoz ülteti a térség meghatározó szereplőit, önkormányzatokat,
civil szervezeteket, vállalkozásokat, együttgondolkodásra, együtt
cselekvésre késztetve őket. Ezek az együttműködések – egymás
gondjainak, céljainak, lehetőségeinek megismerése, mérlegelése –
hozhatja talán a legnagyobb, a felhasználható forrásoknál is nagyobb
eredményt: nem egymás ellen, hanem egymást segítve, erősítve tudunk a
leggyorsabban a legmesszebbre jutni.
- Itt élő emberként, és az ország más régióit járva, mi a tapasztalata, melyek térségünk legfőbb problémái?
A legfontosabb gyengeségünk, helyzetünk ellentmondásossága, ami a
következőkben jellemezhető: van kiépített infrastruktúránk, jelentős
logisztikai kapacitásunk, de rossz döntések következtében drága a
használata, ezért kevés a munka, a megrendelésekkel eltartott
munkahely. Van nagyszámú munkanélküli, de legtöbbjük nem alkalmas
igényes, jelentős hasznot hozó munkatevékenységre, így van is, meg
nincs is jövedelemtermelésre alkalmas szabad munkaerő. Van fejlesztési
programunk, de nem igazán találunk feladatot a fejlesztési területeken
kívüli települések számára, a szokványos mezőgazdasági termelésen
kívül, így lesznek fejlett, és a leghátrányosabb helyzettel
jellemezhető falvaink is, mely különbség csak valódi együttműködésekkel
csökkenthető.
- Elmaradottak-e az itteni vállalkozások az ország más térségeihez viszonyítva?
Nem elmaradottak, hanem kiszolgáltatottak a területünkön működő
vállalkozások. A kicsik a vevőik, megrendelőik fizetőképességének, míg
a nagyobbak a külpiaci változásnak, recessziónak vannak kitéve. Hiába
nagyobbak, illetve korszerűbbek a gépeik, ha csökkennek a
megrendelések, máshol állítják elő, vagy máshol végzik el az egyébként
is csökkenő munkát. Ezt a kitettséget nem lehet csupán akarattal
megszűntetni, de segíteni lehet abban, hogy a nehézségeket túlélhessék
a vállalkozások, majd bepótolhassák a kiesett munkamennyiséget. Mert a
piac ilyen. A nehézségek idején a legtöbben elhalasztják vásárlásaikat,
majd igyekeznek bepótolni azokat.
- Mérvadója lehet –e térségünknek a falusi turizmus?
A falusi turizmus - egyfajta jelszóként - szinte minden
vidékfejlesztési célrendszerben megjelent mint elsődleges cél, de azt
kell mondjam, mi az adottságaink alapján fontosnak, de nem
elsődlegesnek tartjuk a turizmust. Fontos, hogy meglévő természeti és
épített értékeinket megőrizzük és bemutassuk. Lényeges, hogy
munkahely-teremtési céljaink teljesülésével együtt lehetőséget
teremtsünk a jól végzett munka fáradtságának kipihenésére, a
feltöltődésre, ezek együtt tehetik hasznossá térségünkben a turisztikai
szolgáltatásokat.
- Durucz Gabi - |