Neve szláv eredetű. Alapszava tölgy jelentésű, de a magyar nyelvű helynévadás szerint alakult. Bizonyíthatóan a megye egyik legrégebbi települése.
A százdi apátság (1067 körül) alapítólevele szerint az Aba nb. Péter ispán birtoka volt. A település határába olvadt be és a XIX. században közigazgatásilag is egyesült, összeépült vele Ontelek. A név előtagja a török eredetű on (tíz) szó, ami a korai időben lakott helyet jelentett. Ez a korai Árpád-kori falu mindvégig lakott maradt.
A szarvasmarha-tenyésztés és -tartás mellett kiemelt figyelmet fordítottak a lótenyésztésre. A századforduló és az azt követő évtizedek komoly fellendülést indítottak el a település életében. Ez volt az első szakasz, mely kialakította Dombrád jelenlegi arculatát és a térségben betöltött szerepét. Ennek a kornak meghatározója volt a keskeny nyomközű vasút, melyen az első szerelvény Dombrád és Nyíregyháza között 1905. december 21-én indult el. A település fejlettségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a húszas években két gőzmalom működött, villanytelepe, néma mozija, állandó piaca, postája, távírdája, gyógyszerésze volt a falunak.

Építészeti-kulturális emlékek

A város középkori temploma a mai településen kívül, a Rét által körülzárt szigeten, a mai Templom-dombon állt, ahol a felszínen ma is téglatörmelékek találhatóak. Ez a templom már 1597-ben a reformátusoké volt. Az újabb református templomot 1789-ben kezdték építeni. A régi templom elbontásakor, 1925-ben derült fény arra, hogy égerfa cölöpökre és gerendákra alapozták, nehogy elsüllyedjen a mocsárban. A templom a falu egykori főutcájára merőlegesen állt, magasított nyeregtetővel, kiemelkedő karcsú toronnyal. A hasonló egykorú környékbeli falusi barokk templomok közül talán a legimpozánsabb lehetett.
Az 1809-es debreceni összeírásokból ismert, hogy ekkor fából való harangtornya volt. A régi templom 1925-ig állt, de már 1911-ben egy új templom, a mai építésébe kezdtek, melyet 1913-ban szenteltek fel. 1902-ben római katolikus kápolnát építettek. Az izraelitáknak imaházuk volt a településen.

Szociológiai jellemzők, infrastruktúra, gazdaság:

1950-től több olyan szervezet és intézmény kezdi meg működését, amelyek ma is meghatározói a településnek. Így többek között az óvoda, általános iskola, MgTSz, ÁFÉSZ, OTP, tüzéptelep, stb.
A meglévőket követi az új intézmények és létesítmények megépítése, művelődési ház, könyvtár, szélesvásznú mozi, körzeti orvosi rendelő, ravatalozó,  illetve az egykor 200 főt foglalkoztató varroda. Az Ady Endre Művelődési Ház bekapcsolódott a határon túli színházak találkozójának megrendezésébe is. A település 1971-ben megkapja a nagyközségi címet. A település életében a rendszerváltást követően történelmi léptékű fejlődés indul el. Kiépül a teljes körű infrastruktúra, azaz minden utcában van vezetékes ivóvíz, gáz, szennyvízhálózat, szilárd burkolatú út, telefon. A település létrehozza a rendőrőrsöt, bővíti az általános iskolát, megépül a 16 tantermes Móra Ferenc Általános Iskola és Gimnázium. 1993-ban újból megkezdi működését a Református Általános Iskola. Elkészül a Helytörténeti Kiállítás, a Vasúti Múzeum, állandó Vasúti Járműkiállítás, a Képtár és a Kossuth Lajos Emlékszoba. Tovább gyarapodnak a köztéri alkotások: Móra Ferenc szoborcsoport, egészalakos Kossuth Lajos szobor, Baross Gábor emlékoszlop és az 1848-as szabadságharcban besorozott honvédek emlékműve. A települést a Kossuth Országos Szövetség emlékhellyé nyilvánította. Kossuth követté választásának évfordulóját a település minden évben megünnepli. A település csodálatos Tisza-parttal rendelkezik, ahol két panzió, két kemping, 136 üdülő található.
A Tisza-parton a szolgáltatást gazdagítja motel, csárda, diszkó és a szabadtéri strand, valamint több kereskedelmi egység biztosítja. A Kék Laguna Szórakoztató Központban panzió is működik. A település jövőjét meghatározza a fejlett mezőgazdaság és a turizmusra épülő szolgáltatások. Az egyik legnagyobb foglalkoztató a Dombka 2003. Zrt., melynek fő tevékenységi köre a mezőgazdaság és állattenyésztés, melyet uniós szinten működtet. A vendégfogadás és ellátás tiszta, szép, virágos környezet nélkül elképzelhetetlen. Dombrád 1999-ben országos első helyezést ért el a Virágos Magyarországért mozgalomban, 2000-ben az Európai Virágos Városok és Falvak versenyében Magyarországot képviselte. Az eredményhirdetést az észak-írországi Broughshane-ban tartották, ahol Dombrád ezüstdíjat kapott, valamint Magyarországon elsőként a Kertészek Világszövetségének különdíját is elnyerte. A szép eredményeket országosan is elismerték: Dombrád 2000. július 1-jétől megkapta a városi rangot.

Dombrád Város Önkormányzata elérhetőségek:

Cím:    4492 Dombrád, Rákóczi út 36.
Tel:    +36-45/ 465-001
E-mail:    Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Web:    www.dombrad.hu