Nyíregyházától mintegy 65 km távolságra található település. Közlekedési szempontból jól megközelíthető, a 4-es főút, valamint a Budapest–Záhony vasútvonal mentén helyezkedik el.

Történelem

A neve személynévi eredetű, magyar névadással keletkezett. A települést 1212-ben említi először egy okirat „Bezder”-ként, illetve 1336-ban egy peres ügyben szerepelt egy „Bezdeyd”-re való ember. A XIV. század elején a Tomaj nemzetség birtoka volt; az e nemzetségbeli Szentmártoni Dénes fiai bezdédi jobbágyai a Várday család szomszédos Tuzsér és Kálonga birtokait pusztították. E viszálykodás több esztendeig tartott a XIV. században, és felújult a XVIII. században is. A per során 1406-ban egy Földvár nevű határrészt is említettek Bezdéd határán, s a család ekkor már a Bezdédi nevet viselte. 1629-ben Melith Péter kisvárdai földesúr és szatmári várkapitány katonái pusztították el. A Melith család 1703-ig bírta, akkor a család kihaltával a kincstárra szállott. A XVIII. században királyi adomány és vétel címén tíz földesura volt. A falu nemesei és jobbágyai lelkesen csatlakoztak a Rákóczi-szabadságharchoz.
A reformkorban itt működött az ország legnagyobb szeszfőzdéje. 1848-ban viszonylag nagy létszámú helybeli nemzetőrséget szerveztek, a szabadságharc alatt több mint húsz honvédet állított ki a község. A XX. század elején Bezdéd körjegyzőségi székhely volt.  Vasútállomása már akkor is működött.

Építészeti-kulturális emlékek

Régészeti leletekben igen gazdag. 1896-ban honfoglalás kori temetőt tártak fel, akkor ez tudományos szenzációnak számított. A 18 sír egyetlen észak-dél irányú, kissé ívelt sorban helyezkedett el. Értékes fegyvereket és ékszereket is találtak itt. Páratlan lehet az itt talált tarsolylemez is.
Korábbi időkből származnak a cserépedény-töredékek és egy égetett agyag női szobrocska torzója, a „bezdédi Vénusz” leletek.
A református templom késő gótikus teremtemplom, sokszög záródású szentéllyel. 1746-ban famennyezetet készítettek bele, de a kőboltozat egy részét még épen hagyták. 1824-ben a korábbi árvíz miatt tönkrement torony helyére új kőtorony építését határozták el. 1838-ra fejezték be a templomot teljesen, miután 1834-ben egy földrengés erősen megrongálta. A templom északkeleti szentélyfalán nagyméretű szentségfülke található, mely a XV. század végén készülhetett és részben befejezetlen, részben lepusztult formában maradt meg. Felszerelése közül a legrégibb egy aranyozott, vert, vésett ezüst kehely, mely 1600 körüli reneszánsz munka. A község római katolikus temploma 1845-ben épült. 1992-ben a falu méltó emlékművet állított az első és második világháború hősi halottainak és áldozatainak tiszteletére.

Szociológiai jellemzők, infrastruktúra, gazdaság

A település népességszáma 2043 fő. A községben háziorvosi szolgálat áll a lakosság rendelkezésére, ezen belül egy fiókgyógyszertár működik. 1990-ben adták át a 8 tantermes iskolát. A községi könyvtár közel 11 ezer db kötettel várja az olvasókat. 2008-ban avatták fel a falu új, modern óvodáját.
Művelődési lehetőséget kínál a művelődési ház, sportolni az iskolai tornateremben és a sporttelepen lehet. A község területén MOL benzinkút van, a határforgalom nehézségeinek enyhítésére kamionvárakozó-hely létesült.

Tiszabezdéd Község Önkormányzata elérhetőségek:

Cím:    4624 Tiszabezdéd, Kossuth L. út 47.
Tel:    45/440-408
E-mail:    Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.